”Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket…”
írta 1848 márciusában Petőfi Sándor a Nemzeti dalban.
Vajon, ez a jóslat, ez a látomás beteljesült-e? A 21. században mennyire tartjuk fontosnak, hogy megemlékezzünk hőseinkről?
1848. március 15-e az a nap, amelyre minden magyar - határon innen és túl - büszke.
Büszke is lehet, mert a márciusi ifjak példaértékű cselekedetet hajtottak végre. Szembe szálltak az elnyomó hatalommal és nem félve a megtorlástól, a legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba.
Az iskola idei ünnepi műsorában a 9. D és 9. KnyD osztályos tanulók szándéka, megmutatni, hogyan képes a 174 évvel ezelőtti forradalom a mai fiatalok gondolataiban megjelenni, hogyan öröklődik a hit a remény és az elszántság.
Az ünnepi megemlékezés felvétele az alábbi linken érhető el és tekinthető meg az iskola Youtube csatornáján: